Ismét eltelt pár hét amióta szintén rengeteg dolog történt. Először is járkáltunk öltöny után nem keveset. A vőlegény testalkatát illetően talán kivételes eset, keskeny válla van, viszont magas, és vékony. Tehát maradt a varratás, lassan közeleg a próba ideje, szép lesz remélem :). Mellény anyagot is vettünk az is szép lesz, nem az átlagos boltban kapható, dolgot, hanem szépséges máskor is hordható jellegűt. 

Utána megtaláltam a menyecske ruhám anyagát, az is készül éppen, már voltam egyszer próbálni, de még kell hozzá tüll, meg még pár apróság. Ehhez az anyaghoz már van ing is a vőlegénynek, hogy ő is át tudjon öltözni picit lazábba. 

A táncóráinknak vége, de szerencsére practice órákat tartanak, ahol stílust tanulunk, ami nagyon jó, mert az egy dolog, hogy tudjuk, mit kell lépni, de jobb azt úgy, hogy szép is a mozgás. 

Vége a jegyesoktatásunknak is. Én személy szerint nagyon élveztem, másképp értékeli az ember a vallást 20-on éves fejjel, mint 10 évesen. A papunk nagyon lelkiismeretesen vezetett minket végig a Bibliának a vonatkozó részein, hogy picit közelebb vigyen minket a házasság szentségének bemutatásához, és annak átadásához. Nem éreztem egyszer sem tolakodónak, és előítéletek nélkül beszélgettünk egymással. 

A zene kérdés még továbbra is kérdőjeles, de már remélem a héten rövidre zárom azt is. Jövő héten megyek próba hajat csináltatni, és a sminkessel is beszéltem már, sikerült úgy egyeztetnem, hogy aznap csinálunk próbát, amikor a polgári esküvőm lesz. Igaz hogy annak nem akarunk nagy feneket keríteni, de azért legalább ezeken a képeken is jobban fogok kinézni, mint egy átlagos napon. 

Tegnap bejelentkeztünk a hivatalos ceremóniára is, na az egy fél féldélelőttös program, tehát ajánlatos kivenni a szabadságot, stb.  Azt hinné az ember, hogy  odamegy, kér egy időpontot, aztán köszönöm, csókolom! De nem! Megkérdeznek mindent, még azt is, hogy hány évet tanult az ember. Meg hogy milyen névvel szeretné leélni az életét, és a vállalandó gyerekek milyen családnévvel nőjenek fel. Persze ezekre a kérdésekre valamennyire készül az ember, de ott azért magával ragad a hangulat, hiszen nem pár napra választunk nevet, hanem remélhetőleg hosszú időre, és a gyerekek  miatt is felelősen kell dönteni. Bennem olyan dolgok kavarogtak, hogy milyen hosszú legyen, biztos, hogy le tudja majd írni a gyerek, ne legyen túl bonyolult, de ne is legyen túl kommersz. Az én családnevem egy mondhatni ritkább fajta Magyarországon, nem olyan, mint a Kiss, vagy a Tóth, de a vőlegényemé ezek közé tartozik. Így nekem komoly dilemmát okozott ez a kérdés, és tulajdonképpen nem voltam felkészülve a válasszal. Végül választottam egyet, ami nekem tetszett, és ekkor derült ki, hogy a gyerekek neve mi lesz kérdés még hátra volt. No itt akkor azért picit elbizonytalanodtam, de végül döntöttünk. De ezen már nem görcsölök :), ez lesz és kész, addig meg gyakorlom az új aláírásomat, hogy ne legyen béna :). Most befejezem ismét a híradást, de ígérem lesz nemsokára új hír. Lassan meghívónk is lesz :). 

Minden jót nektek!

Ruha lefoglalva, helyszín lefoglalva... El sem hiszem :) 

Régen jelentkeztem, de nem telt unatkozással egyetlen nap sem azóta. Sajnos volt két temetés is azóta, rokon és ismerősi körben, szóval nem volt felhőtlen a szervezés, és le is lassult egy kicsit emiatt. 

Még ezek előtt Apukámat is elrángattuk megnézetni vele a ruhákat, hogy szerinte melyik a jobb, természetesen egyértelmű döntést hozott, hogy a hosszú ujjú ruhában olyan vagyok mint egy menyasszony, a másik ruha nagyon szép egy bálra... Ez a mondat döntött :) 

Szóval lefoglaltuk a ruhát :) Más nem veszi fel előttem, rám igazítják, nagyon szép, kézzel egyesével van felvarrva rá a csipke, meg swarovski, lekapcsolható az uszálya, nem is kell ennél több. 

Lehet hogy a vőlegény is innen kapja a ruhát, mert viszonylag olcsón lehet bérelni minden tartozékkal, de ez még a jövő zenéje, az is lehet hogy ő kap egyet rászabva. 

Kicsit megkönnyebbülve, hogy a rázós rész egyik fele le van tudva telt a hétvége.

Hétfőn pedig irány a helyszínek bejárása. Nagyjából ott eldöntöttük, hogy mit szeretnénk, de picit bizonytalanok voltunk azért, így nem határoztunk azonnal. Kértünk egy hét gondolkodási időt. Most ott tartunk ezzel, hogy várjuk a szerződés tervezetet, amit az alapján állítanak össze, hogy miket kértünk. Az előzetes kalkulációk alapján jó esélyünk van hogy nem lépjük túl az általunk meghatározott lélektani határt, de ez majd úgyis csak a nagy napon derül ki. De a helyszín biztos hogy a mienk aznap.

Komoly kalkulációkat készítettem különböző eshetőségekre, meddig maradunk, hány vendég lesz, gyerek mennyi, kell-e koktél bár, milyen kaja legyen, milyen szervizzel, mert ezek mind befolyásoló tényezők... 

Közben kiderült, hogy a sofőrünk annyira rendes, hogy már meg is csináltatta a névtáblát a kocsira. Persze megkérdezett előtte, hogy mi legyen rajta, kíváncsi vagyok az eredményre, mivel a kettőnk neve annyira hosszú, hogy csak becézett alak fér ki :). 

A következő nagyobb projekt eldönteni, hogy varrassunk-e a vőlegénynek, vagy béreljünk, ki legyen a fotós, és milyen zene legyen... Azt hiszem továbbra sem fogunk unatkozni, pláne, hogy egy baráti pár nyáron házasodik, így az ő legény és lánybúcsújára is készülünk, szervezési segítséget is nyújtva. Meg elkezdtünk sportolni, nyáron bevállaltunk többnapos bringa túrát, így arra készülünk mellette, és a kertet is megpróbáljuk fenntartani, hogy ne térdig érő gazban legyünk. 

Nagyjából most ennyit tudtam felmutatni, amint több infóm lesz folytatom az írást!

 Folytatódik a dolog... Természetesen a helyszín keresés még nincs lezárva, de mindenki ijesztget, hogy nem lesz már bérelhető ruha, ha nem megyek ennek is időben utána... Alapvetően varratni szeretnék, mert van egy szupi elképzelésem, hogy milyen legyen a szoknya rész, de a felső részét nem tudom még...Sajnos nem 38-as méret vagyok, így minél jobban slankít egy ruha annál jobb... Azért ne 52-es méretben gondolkodjunk, de nem nádszál kisasszony vagyok. 

Rászántam magam, hogy megosszam mindenkivel az eddigi tapasztaltaimat, úgy érzem hasznos lehet sokak számára, a komolyabb kiborulások elkerülése miatt :) .

Az egész januárban kezdődött :) Az esküvő kiállítás közeledett, és felmerült, hogy menjünk ki... erre a válasza az volt, hogy 'rendben persze'. Ám amikor korábbi kiállításon való részvétel tapasztalata alapján megemlítettem, hogy ha megtaláljuk álmaink helyszínét, akkor lehet, hogy azt le is foglaljuk :), na erre elsötétült tekintet, és döbbenet volt a válasz... gondolhatjátok, picit megijedt a dologtól, mert hogy lánykérés még nem volt, és különben is :)

No de ezen gyorsan túltettük magunkat, és mentünk a kiállításra...

Nem is tudom hogy hogy értékeljem az egészet. Természetesen szuper egy ilyen kiállítás, mert nagyjából képbe kerül az ifjú pár, hogy a költségvetésük mire elég. Természetesen a kiállításon azért inkább a drágább szolgáltatók jelennek meg, hiszen ugye kifizették a részvételi díjat. Tehát ne vegyük készpénznek, amit ott látunk!

Az első dolog az legyen, hogy kitaláljátok a költségkeretet, amibe szeretnétek beférni. A házilag megfőzött, viszonylag alacsony költségvetésű esküvőtől a sokmilliós fényűző esküvőig, minden kínálat megtalálható a piacon, de mielőtt elkeserednének a kedves menyasszonyok, azért a barátok, családtagok segítségével, vagy nászajándékként sok mindent meg lehet olcsóbban is oldani, és tűnhet fényűzőnek egy alacsonyabb költségvetésű esküvő is.

Amikor tudjuk a keretet, akkor kezdjük el megtervezni, hogy mit szeretnénk hogy legyen, és egy hozzávetőleges költséget is írjunk mellé, hogy a végén lássuk, hogy mire mennyi jut.  Ha érezhetően túl vittétek magatokat, akkor kezdjétek a barátaitokat keresni, akik tudnak segíteni bármiben.

Ha nem szeretnétek sokat foglalkozni a szervezéssel és rengeteg fölösleges pénzetek van, akkor bátran bízzatok meg egy esküvő szervezőt - azért előbb kérjetek legalább referenciát, általában egy kávé melletti beszélgetés még nem kerül pénzbe, aztán maximum mégsem őt választjátok. Az esküvő szervezők általában értik a dolgukat, azonban ha saját elképzeléseid vannak, akkor érdemes odafigyelni, hogy mennyire szeretne lebeszélni az álmaidról, mert ez mégiscsak a "ti napotok", nyilván arra szeretnétek ti is emlékezni, amit gyerekkorod óta vártál, és nem arra, hogy 'mekkora idióta voltam, hogy hagytam magam lebeszélni'. Természetesen nem azt szeretném ezzel mondani, hogy nem lehetnek jó ötleteik, sőt, van amit bizony érdemes megfogadni, hiszen, nekik ez a szakterületük.

Viszont ha nincs annyi fölösleges pénzetek, akkor a saját szervezést ajánlom. Ez természetesen nem túl egyszerű, de lehet vele sokat spórolni. Ajánlatom alapján a helyszín keresést időben kezditek, mert aztán egyszercsak bepánikol az ember, hogy jesszus, már csak 4 hónap van hátra, és még nincs hol enni... Ha nem igazán tudjátok, hogy hol szeretnétek akkor az ajánlatkéréssel elég sok idő elmegy, viszont érdemes előre megfogalmazott igényeket küldeni, hamarabb kiderül, ha mégsem tudják azt nyújtani... Sokszor az általános ajánlatot küldik csak el a helyszínek, de azért ne keseredjünk el, a menü ajánlatok között általában szabad az átjárás, az ital kínálat - ami megdobja az árat - nagyon változó. Ha a hely szimpatikusnak tűnik, mindenképp beszéljünk meg velük egy találkozót, hogy érdemes-e tovább gondolkodni velük, vagy keressetek más helyszínt.

Vannak catering cégek is, őket is érdemes megkeresni, mivel akár helyszín ajánlattal is tudnak élni, illetve, az étel ajánlatuk is esetleg változatosabb. Catering cég megbízása esetén viszont nagyrészt számolnunk kell járulékos költséggel, a helyszín bérleti díjával.

A  mi esküvőnk szeptemberben lesz, és egyelőre a szervezés sűrűjében vagyunk. Sajnos az élet úgy hozta, hogy szüleink pénzére is szükségünk lesz, de próbáljuk a lehető legkisebb költségből kihozni, úgy, hogy azért nem az örömszülők szakadnak bele a munkába, a sütés főzéssel. Természetesen én is szeretnék habos babos és fényűző esküvőt, de nem dőlök be a "ha esküvő, akkor tuti mindent meg fog venni, és kérni fog" ajánlatoknak. Én az egésszel január elején kezdtem foglalkozni, az első ajánlatot február 14-én kértem. Szerencsére van munkám, így aztán kevésbé tudtam sokat foglalkozni a történettel, így múlt héten számoltam össze az eddigi ajánlatok kínálatát. Most már tudom, hogy melyik az a hely, ami biztosan nem fér bele a keretbe, melyik az, akik biztos nem lesznek benne a 2. körös listában, különböző okok miatt, de még nem adtam fel, hogy megtaláljam a helyet :).

Következő bejegyzésemben folytatom, az eddigi kalandjaimat, addig is sok sikert, minden menyasszonynak! :)